Lehet-e még Magyarország Európa biokertje
és ha igen akkor miért nem?

Beszélgetés Rácz Lehellel a biotermék tanács főtitkárával

1. Ön 15 éve hangoztatja, de miből gondolja hogy Magyarország Európa biokertje lehetne?

Az utóbbi 40 évet Franciaországban tőltöttem ahol a 68-as diákforradalom után bábáskodtam a biotermelés létrejötténél. Magyarországra hazaérkezve láttam, hogy az ország legfőbb gazdasági, agrár és egészségügyi problémáit csakis a biotermelés oldhatja meg..

Itthon csupán a 60-as években érte el az országot a vegyszer invázió. Igy a mi földjeink még nem annyira vegyileg szennyezettek, mint Nyugat-Európában. Rendkívüli adottságaink vannak: az évi 2000 órás napsütés, a megfelelő mennyiségű csapadék (az aszályos évektől eltekintve). Éghajlatunkon kitünő minőségü a bor , acélossá érik a búza,de megterem a füge és a kiwi is.

Legutóbbi piackutatási adatok szerint csak Franciaországban 30%-a a lakosságnak kb. 20 millió ember kíván vegyszermentesen étkezni. Az EU-ra vetítve ez kb. 100 millió biofogyasztót jelent. Ez nyugaton most a legdinamikusabban fejlődő ágazat..Ilyen a mennyiséget viszont ott előállítani már nem lehet, részben a földek állapota, részben pedig a viszonylag magas munkabérek miatt. Igy Európa átlagban 10-12000 km-ről kénytelen importálni ezeket a termékeket főleg Afrikából, Kínából, Ausztráliából és Argentínából. Mi viszont itt lévén Európa közepén nagy előnyünk van ezen országokhoz képest, ha más nem a közelségünk miatt. Igy annak ellenére ,hogy Ausztria sőt Románia is megelőzött minket a biotermelés terén mert ott államilag segítik az átállást meggyőződésem, hogy kivételes adottságaink miatt magyarország még mindig lehetne európa biokertje, ha döntéshozóink végre felismernék ezt a kihagyhatatlan lehetőséget.

2. Itthon is már 40 éve intenzíven vegyszereznek nem késő már átálni a biotermelésre?

Határozottan állítom, hogy nem! Erről az évente visszatérő gólyáink adnak tanúbizonyságot, szemben az Alzacei állapottal, ahol ezek a madarak már 30 éve nem térnek vissza fészkeikbe a túlvegyszerezés miatt. Ez annál tragikusabb számukra, hogy a gólya Alzace szimbóluma, úgy mint nálunk a piros-fehér-zöld.

3. Miért kellene különösen kiemelten foglalkozni Magyarországnak ezzel az itthon még meg nem értett úgymond, luxus. marginális ágazattal?

Elsősorban azért mert az EU-hoz való csatlakozás által ha belépünk egy óriási piac nyílik meg előttünk. Ezen a piacon viszont mindenkinek egy olyan termék választékkal kell megjelenni amelyre részben nagy kereslet van, részben pedig amelyet adottságai révén ő tud a lehető legjobban és legolcsóbban előállítani.

Ez a Small Spott teória..

Örvendetesnek tartom számunkra, hogy pont a belépésünk időpontjába jelentkezik ez a kvóta mentes rendkívüli igény a biotermékekre annál is inkább, mert Magyarország minőségi agrár ország lévén nem látom mi más specialitással tudna komoly esélyekkel megjelenni ezen az egyébként telitett piacon.

Továbbá hiába vannak kiváló gyógyvizeink és ökoturizmusra csábító falvaink, az a nyugati egészségtudatos turista aki erre igényt tartana, de otthon biominőségű táplálkozáshoz van szokva, nem fog kétszer hozzánk jönni, ha hasonló minőségű étkezést nem tudunk számára biztosítani.

Nem utolsó sorban azt is figyelembe kell venni, hogy milyen kritikus állapotban van a hazai közegészség. Majdnem minden civilizációs betegségben és a népesség fogyásban is sajnos az élen járunk. Márpedig manapság köztudomású; hogy a vegyszerezés 80%-ban felelős ezen betegségek kialakulásáért, levegőnk, vizeink és földjeink minőségének romlásáért.

Kevesen tudják, hogy a mindennapi táplálékunkat a kenyeret is 12-szer levegyszerezik míg a földről az asztalra kerül. A burgonyát pedig mint az egyik legolcsóbb zöldséget is besugározzák. A sárgarépába és spenótba amelyet a mamák előszeretettel adnak a kisbabáknak a nitrit, nitrát tartalom sok esetben életveszélyes mértéket ölt. Átlagban 2-3 kiló mérget etetnek meg velünk évente. Szerintem már ez magában elegendő ok kellene hogy legyen ,a minél előbbi átállásra.

4. Ennek a lehetőségnek a kiaknázásához milyen fő akadályokat kell legyőzni?

Elsősorban tudati szinten történő szemléletmód váltásra van szükség, mégpedig minden területen.

a. fogyasztói oldalon, (széleskörű információ)

b. döntéshozói apparátusban is, mivel politikai akarat nélkül nem indulhat meg hazánkban semmilyen létrehozandó ágazat. 40 milliárdra lenne szükség ahhoz hogy a mezőgazdaságunk nagy része állhasson erre a termelési formára és ha belegondolunk, hogy a katonaság átállására 4000 milliárd forintot , tehát 100-szor ennyit szavaztak meg, már nem is tűnik olyan soknak ez az összeg. Nem beszélve arról, hogy ez az átállás több 100 ezer ember megélhetését biztosítaná szinte azonnal.
Steril támogatások helyett szinte rögtön működő előremutató ágazatot hozhatna létre, amelyre nem léteznek kvóták és nagy a nyugati kereslet.

c. Az állategészségügyi hatóságok szintjén is fontos hogy a bio ne részesűljön semmilyen negatív diszkriminációban, (pl biokenyér)

5. Milyen lépésekre lenne szűksérv. hogy ne haggyuk ki ezt az egyetlen testre szabott lehetőséget?

a. A kereslet minél előbb való kiépítésére a hagyományos piacok mindegyikén legalább 10%-ot kell fenntartani a biotermelők részére úgy mint ahogy korábban az őstermelők számára tették.

b. Speciális biomarketing központot kell létrehozni úgy a belföldi mint a külföldi piacok felderítésére.

c. Az átállás költségeinek felvállalása, nem pedig az utólagos megtéritésére van szükség.

d. Az összes potenciális érdekelt megfelelő információval való ellátása, minden sajtóorgánumonkeresztül.

6. Nem létezik erre egy hatásos szervezet. amely le tudná vezetni ezt a közhasznú átalakulást?

De igen létezik,mégpedig 12 évvel ezelőtt alakult a Biotermék tanács amely, azóta sem lett finanszírozva és elismerve.

Annak idején azzal az ígérettel lett elutasítva a támogatása, hogy majd a különböző termék tanácsok felvállalják az adott bioágazat hatásos képviseletét. Ez mindmáig nem valósult meg ezért nélkülözhetetlenné vált a Biotermék tanács ezúttal halaszthatatlan életbe léptetése. Ennek további megakadályozása súlyos következményekkel járhat

7. Mi a véleménye jelenlegi madárinfluenza járványról?

Mindenekelőtt el szeretném oszlatni azt a tévhitet, hogy a biotermelés csak is a vegetáriánusoknak szól. Jóllehet véleményem szerint nagyon káros lehet az egészségünkre túl sok húst fogyasztani a mai mozgáshiányos életmódunkhoz mellett. Nem közömbös viszont, hogy milyen minőségű állati termék kerül az asztalra. Nagy különbség van a génmanipulált tápokon növekvést siettető hormonokon és eleve antibiotikum adagolásán felnőtt állatok és a sokkal humánosabb bioálattartásból eredő termékek között.

A profitorientált intenzív embertelen álattenyésztés által produkált kergemarhakór, száj és körömfájásos járványok, disznópestis és most a baromfivész is erre hoznak újabb és újabb bizonyítékot. Mindenesetre nyugaton egyre kisebb a húsfogyasztás mértéke szemben az egészségesebb biogyümölcs-zöldség és gabonafélék fogyasztásával.

8. Mi a helyzet az bio- felárakkal és az átállási periódusban lévő termékek értékesítésével?

Jelenleg még valóban motiváltnak kell lenni ahhoz, hogy el tudjuk fogadni a mai bio árakat. Ezért van szükség az ágazat kiemelt kezdeti finanszírozására, mert minél több termelő van és minél elterjedtebb az értékesítés úgy mennek lefelé ezek az árak. Például ha valaki Pécsről jön fel Pestre az egyetlen biopiacra értékesíteni az áruját, természetesen a költségei meghatványozzák az eladási árait. Ezzel szemben, ha a helyi piacon tudna megjelenni, annyival olcsóbban tudná adni a termékeit.

Végül eljuthatunk ahhoz a ponthoz ahová egyes országok már eljutottak, hogy ma már csupán egy tudati kérdés melyik táplálkozási módot választjuk. Az árak már megközelitőleg azonosak, főleg ha, leszámítjuk az orvosi költségeket, amelyek a vegyszeres táplálkozásra vezethetők vissza.

Ami az átállási periódusban lévő termékeket illeti, valóban hátrányba vannak 1-2 évig a már minősitett biotermékekkel szemben. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy főleg a nagy nyugati érdeklődés miatt, miután a minősitett termékek elkelnek az átállásban lévőek is mindig gazdára találnak, jó áron.

9. Milyen termékekkel tudnánk biztos esélyekkel megjelenni a biovilá2piacon?

a. Részben nagy hagyományokkal bíró agrárország lévén az összes Hungarikumot is bio minőségben elő tudnánk adni.

b. Az nagyon jó, hogy már 10 milliárdokért tudunk biobúzát exportálni, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy vannak új kidolgozott életképes búza alapú késztermékeink is, mint a Hippokratészi termékcsalád (amely miniszteri kitüntetésben és Innovációs nagydíjban is részesült). Ilyen és ehhez hasonló feldolgozott termékeink meghatványozhatják a búzánk értékét, vagyis 10 milliárdból 100 -150 milliárd forgalmat lehetne produkálni.

c. Nem szabadna előfordulnia annak, hogy a világhíres magyar biogulyást az olaszok kínálják helyettünk a világpiacon. (Nürnberg Biofach 2003)

* * * * * *

Még néhány gondolat és új adat ezen témával kapcsolatban:

Nagy történelmi felelősség hárul arra a kormányra és tárcára amely elmulasztja a bióra való átállás lehetőségét, megengedvén hogy a gazdák zöme tönkremenjen és ez által magyar föld fillérekértidegen kézre kerüljön. A francia bio felvevő piac csak az elmúlt 1 évben 21%-kal nőtt (ez a tendencia jellemző egész nyugatra), már pedig az amit ebből elő tudnak állítani nem haladja meg az 1,8 %-ot. Franciaország nem is olyan régen egy nagy agrár ország volt míg jelenleg a lakosságának csak 1,5% -a él meg a mezögazdaságból, ez lesz a mi szép közel jövőnk is, ha hagyjuk magunkat manipulálni.

A nagy különbség köztünk és köztük viszont az is, hogy van egy óriási autó, repülőgép, fegyver és egyéb iparuk, mind az ami nekünk nincs és nem is lesz a közel jövőben.

Nekünk csak egy elmaradt versenyképtelen, intenzív mezőgazdaságunk van, amelynek hála isten csak az áldásos bioban vannak komoly adottságai és esélyei. Ezekkel az esélyekkel kell élnünk, megújulnunk, felvirágoznunk vagy tönkremennünk. Az utóbbi következményeként vendégmunkássá válhat a fél ország. A nyugatiak már ma is túl vannak gépesítve hozzánk képest és négyszer annyi támogatást kapnak mint mi. Olyan dömping árakkal tudnak élni velünk szemben, hogy elveszik tőlünk kül és belpiacunkat egyaránt. A steril agrár támogatásokat is csak azért kapjuk hogy ne legyen túl brutális az elkerülhetetlen összeomlás,mert ebből kialakulhat egy forradalmi állapot. Az viszont már biztos hogy ennyi pénzből a magyar mezőgadaság nem válik versenyképessé az intenzív vegyszerezett EU vagy világpiacon. Egyenlőre csak remélhetjük, hogy az EU-ba nem csupán fogyasztóként, olcsó munkaerőként és védőpajzsként akarnak minket felhasználni, mert ennél az is jobb ha kimaradunk ebből a kegyetlen játékból és semleges keleti szegény bioSvájccá válunk amíg nem késő.

A bio termékeinkre akkor is szükség lesz, mert ez az egyetlen és általánosan növekvő ágazat. Az igazság az, hogy el vagyunk maradva egy forradalommal. Párizsban már 68-ban elegük lett az embereknek abból, hogy nap mint nap mérgezzék őket a saját pénzükön és elbutított és beteges haszon fogyasztóként legyenek kezelve. Ennek következménye az ami most beért és begyűrűzött hozzánk és ez nagyon jó is lehet ránk nézve. Éhen halni biztos nem fogunk, sőt egészségesebbek leszünk a saját biotermékeinken és úgy, mint régen exportra is jutna bőségesen.

Ezért kívánok mindenkinek dolgosabb, egészségesebb és gazdagabb Biomagyarországot. Egyenlőre mindez még csak főleg rajtunk múlik. Éljünk a lehetőséggel!

* * * * * *